-Menj el te egyedül, még fel sem öltöztem! -válaszoltam idegesen.
-Rendben, lustaságok királynője - hallottam hangján hogy mosolyog. Én csak szemet forgattam.
Holnap utazunk testvéremmel, Mattel, Londonba, egy egyetemi kollégiumba. Ez lesz az első évem, neki viszont a harmadik. Rettentően izgulok minden miatt.. Milyen lesz a szobatársam? Kik lesznek a tanáraim?
Éppen egy teát készítettem magamnak, mikor testvérem megérkezett két londoni repülőjeggyel a kezében.
-Jó híreim vannak! - villantotta rám széles mosolyát.
-Na mik? - kérdeztem szórakozottan
-Sikerült elintéznem hogy egymással szemben legyenek a szobáink a koleszban!
-És ezt hogy sikerült? Kit fizettél le? - ráncoltam szemöldökeim.
-Titok - kacsintott rám, majd felnevettem. - Én a helyedben elmennék pakolni, mert reggel korán megyünk, nem szeretnék rád várakozni.
Kiittam az utolsó cseppet is bögrémből, majd felálltam a fotelből és felsétáltam a szobámba.
Előkotortam bőröndjeimet, táskáimat, majd elkezdtem szelektálni, a "kell" és a "nem kell" dolgokat.
Egész gyorsan elszaladt az idő, miközben pakolásztam, és elmélkedtem. Jól ismerem már egy ideje kedves bátyámat, ezért tudom hogy kevés olyan nap lesz mikor "otthon" találom.
-Drágám, elkészült a vacsora! - hallottam meg édesanyám nyugtató hangját.
-Megyek! - tudom hogy meg kell becsülnöm, mert ez lesz az utolsó étkezés, amit így négyesben, együtt tölthetünk, egy darabig.
**
Megrezzentem, telefonomon beállított ébresztő hirtelen jött, éles hangja miatt. Gyorsan kinyomtam. Redőnyömön halvány csíkokban szűrődtek be, a felkelő nap sugarai.
Elmentem a fürdőszobába elfogadható külsőt varázsolni magamnak némi smink segítségével. Sosem viszem túlzásba, mint ahogy most sem tettem. Kevés korrektort vittem fel szem alatti karikáimra, vékony tusvonalat húztam szempilláim töve felé, majd spiráloztam. Ajkaimra egy halvány pirosan színezett ajakápolót vittem fel. Világosbarna hajamat hullámokban engedtem vállaimra omlani.
Egy egyszerű szettet választottam magamnak, ami egy fehér "BAD" feliratú topból, egy fekete csőnadrágból és egy vékony, fekete dzsekiből állt.
Gyorsan magamra kapkodtam az említett darabokat, majd siettem le az indulásra készen.
Bepakoltuk a kocsiba a csomagokat és elindultunk.
A reptéren szüleinktől könnyes búcsút vettünk, és felszálltunk a gépre.
Mattel megfelelő helyet találtunk magunknak, és az ablakból integettünk kísérőinknek, igaz tudtuk hogy nem látnak olyan távolról, de a szándék a lényeg.
-Brooklyn, megérkeztünk - keltett bátyám.
Végigaludtam az utat, ami nem meglepő, főleg tőlem nem.
Leszálltunk a gépről, majd hívtunk egy taxit, ami a kollégiumhoz visz minket.
Még a járműből telefonáltam anyának, hogy minden rendben.
Amint odaértünk, Matt kifizette az utat, kivettük méretes csomagjainkat és elsétáltunk a portához. Egy 30-40 év körüli férfi ült ott. Bátyám megkérdezte a szobák számát, majd elcipekedtünk oda.
-Nem izgulsz? -kérdezem őt feszülten.
-Dehogy húgi! Miért kéne?
-Hát.. például hogy milyen szobatársat kapsz, és hogy..hogy.. -dadogtam.
-Ugyan! Ha szerencsém van, nem egy faszkalap lesz! Ennyi az egész - kuncogott.
Benyitottam az immáron agyonizgult szobámba. Két ágyas volt. Az egyiken egy csinos, "vadóc" kinézetű lány ült, és nyomkodta telefonját.
Amint észrevette hogy nincs egyedül, hatalmas mosollyal arcán ölelt meg és mutatkozott be.
-Samantha Parker vagyok, nyugodtan szólíts Samnek.
-Brooklyn Hayes, örülök a találkozásnak - mosolyogtam zavartan a hirtelen jött gesztusa miatt.
-Na én mentem, később még összefutunk!
Remek! A szobatársam valószínűleg egy hasonló személyiségű csaj, mint a bátyám. A tipikus bulizós fajta.
Gondosan pakoltam cuccaimat a szobámba, majd átöltöztem, mivel elég meleg lett az idő. Hajamat egy laza kontyba kötöttem.
Mindenféle gondolkodás nélkül átmentem bátyám szobájába, gondoltam elmehenénk városnézésre, vagy valami..
Mikor kopogás nélkül kinyitottam ajtaját, egy szürke pólóval szemeztem.
Néztem még egy darabig, majd megemeltem fejemet, hogy a tulajdonosára nézhessek. A zöld majd' összes árnyalatát véltem felfedezni egy tekintetben..
-Mit képzelsz magadról, hogy bejössz egy idegen szobájába, kopogás nélkül? - förmedt rám a srác.
-Hagyd csak, a húgom az - szólalt meg (végre) bátyám.
Az idegen felől (aki nagy valószínűséggel Matt szobatársa), hallottam még egy morgást, majd kiment a helyiségből.
-Ez aztán bunkó volt! - mondtam neki felháborodva.
-Hagyd csak, Ő ilyen...
Beszélgettem még testvéremmel, és éppen indulni akartunk a városnézésre, mikor Mr. Bunkó megjelent.
-Hé, Hazz! Nem jössz velünk megnézni Londont? - kérdezte Matt.
-De, végülis mit vesztek - válaszolt lazán, én meg fortyogtam a dühtől.
Gyalog indultunk a nagy hőségben. Matt és az idegen együtt sétáltak elől, én meg csendben kullogtam mögöttük.
Nos, ez egy kicsit 'lájtos' rész lett, de szerintem elsőnek elmegy.
Később több fordulat lesz, izgalmasabb lesz.
Remélem azért ez is tetszett. Mx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése